Cserni András szerzői felülete

  Nürnbergi útinapló Második rész: A borongós ég alatt Nagyjából hét óra az út Nürnbergig átszállással, kalkulált késéssel, tokkal-vonóval. Délután négy fele jár, mire begördülünk a Hauptbahnhof ra. Lábunk elgémberedett a hosszas ücsörgéstől, de az érkezés miatti izgatottság feledteti. Az út egy szakasza véget ért, érdemi része kezdődik. Ha a Bécsi Főpályaudvar hasonlít egy reptérre, nürnbergi társa mintha az lenne. Város a városban, több étteremmel, üzlettel, sőt, a környék legnagyobb szupermarketje is területén található. Ez utóbbit eszembe vésem, hisz amint lerakodjuk a csomagokat, vásárolnunk kell némi enni-innivalót. Az aluljáróból kivergődve szembesülünk a ténnyel, hogy rázendített az ég. Testes zuhé kerekedett, kövér, hideg cseppeket könnyezik a szürke felhőfátyol mögé bújt özvegyasszony, az ég. S unokabátyja, a hűvös leheletű Aiolos se rest, serényen küldi ránk a négy égtáj dermesztő szeleit. A németeket láthatóan nem zavarja a csöppet sem nyárias időjárás, pólóban, ...

  Nürnbergi útinapló Első rész: Vonatok, falvak, fenyvesek Párnázott, barna széken ülök, az ablak mellett. Jobbom felől suhanó táj, balról útitársam, Boti. Az előttem álló ülésen függő zsebben brossúrák, lábam közt egy serpát megszégyenítő mennyiségű táska, kezemben reggelim. Hallani, ahogy a kalauz „Gutten Morgen!” -t köszön. Németország felé zakatolunk. Az úticél Nürnberg. Nagyon szeretek utazni, s életem eddigi bő két évtizedében sok helyre volt szerencsém eljutni, többek közt Rómába, Londonba, Krakkóba. Mindegyiknek megvan a maga története, s a néha egészen szokatlan apropója. A jelenlegivel sincs másképp. Bár ezelőtt nem jártam Németországban, s ebből kifolyólag a bajor városban sem, nem ez volt az elsődleges ok, amiért választásom erre esett. Még csak nem is a jogi és történelmi tanulmányaim során többször hallott hírneves pereknek otthont adó bírósági épület jelentette a fő vonzerőt. Hanem az állatkertje. A természet világa régtől elbűvöl. Sokáig akartam zoológus, v...