Tennyson sírja előtt
Tennyson sírja előtt Az öreg Westminster falai között sokaknak van örök nyughelye. Itt bolyongok én, mint fásult üldözött, a Költők Sarka intett csendre. Nagy elődök neve néz a kövekről, százados szellemük meglegyint, és az egyik szobor lassan felém dől; Tennyson elmúlt, hideg port hint. Ó, nagy előd, kiről pár hónapja még azt se tudtam, élt valamikor, mondd titkod! mert továbbgördül a kerék s engem is befed a hideg por. Különös és hálátlan lény az ember, összemlékezete szelektív: ugyanolyan versért koszorúz, elver, feled sokat, kit költőnek hív. Ha az én Lady of Shalott om után többszáz évvel síromhoz lépdel egy leendő költő, s megpihen lustán, hadd hintsem hideg porral éjjel! 2024. 11. 01.