Cserni András szerzői felülete

  Natura artis magistra Ó, milyen csodásak Katalónia sziklái! Köves lábukat a Földközi-tengerben mossák, rücskös tenyerükről havas hegyekig ellátni, szakálluk tövisbozót, aszfodélosz, olajfák.   Ó, milyen csodásak Andalúzia hegyei! Mitikus uralkodókként állnak egymás mellett, fenséges palástjukat fákból, bokrokból szövi tarka aranyra-zöldre a vén anyatermészet.   Ó, milyen csodás az óceánpart Tenerifén! A nyughatatlan, mindig ostromló, vad hullámok és a szelíden táncoló pálmafák közt bús szén, gyászszínű homok s bazalt a határ – „kövesárok…”   Ó, milyen csodás Aragónia gyors Ebrója! Bár rohanva szeli át a várost és vidéket, lusta nádast épít hol megpihen gém és gólya, virágzik végtelen méhében a vízi élet.   A természet tényleg a legnemesebb alkotó; megértem Gaudít zabolátlan báját látva. Mást ugyan minek? Ennél szebb létre nem hozható: szelíd, homokos lagúnát árnyékoló pálma.   Azúrkék, tiszta, sekély víz...

  A viszály vége – Egy történet a Róka Királyságból – Az Elhagyatott Erdő peremén, a fák árnyékában tárgyalóasztalt állítottak fel. Vegyes társaság ülte körül: rókák, nyulak, emberek. A levegőben tapintani lehetett a feszültséget. II. Rikmond, a Róka Király tettetett mélázással leplezte valódi érzéseit. Még nem jutott dűlőre, jó ötlet volt-e engedni annak a furcsa ötletnek, hogy egy előkelő, egy ember közreműködésével tárgyaljon békekötésről egyik legádázabb ellenségével a Nyúl Királysággal. Lopva szemügyre vette a két főkolompost. Lagopus Almondin, a nyulak egyre vénülő királya, akivel két éve áll hadban, mióta csak trónra jutott. Lassan egy évtizede húzódott e konfliktus, s azt megelőzően is rendszeres incidensek, villongások jellemezték a két királyság kapcsolatát. A Nyúl Királytól és Rikmondtól egyelő távolságra helyt foglalt középkorú férfi, Regoi Trotota e viharos viszonyra kívánt megoldást találni amódon, hogy tárgyalóasztalhoz invitálta a feleket, és vállalta egyfajta közv...