Cserni András szerzői felülete

  Karácsony angyalok nélkül – Harmadik rész: Szenvedésből feloldozva – Ábel hosszasan hallgatott különös megszólalása után. Trisztánra várt, hogy mondjon valamit. A fiatalember azonban úgy tűnt, nem tanúsít iránta túl sok érdeklődést. Elmélyülten nézte a borospoharát, a vörös nedűn táncot lejtő fénypöttyöket, az ital fodrait. A világ megszűnt számára. - Ismered Senecát? – kérdezte Ábel megtörve a csendet. Házigazdája összerezzent. Hát már gondolkodni se hagyják az embert? Micsoda ostoba kérdés az különben is, hogy ismeri-e Senecát? - Ki nem hallott róla? – kérdezte. – Csak tudnám, hogy jön ez ide… - Számos bölcsességet fogalmazott meg, igazán elmés ember volt. Ám nincs talán ennél velősebb és igazabb gondolata: többet szenvedünk képzeletünk rabjaként, mint a valóságban. Trisztán felvonta a szemöldökét. Mit akar ez itt? – dohogott magában. Életmód-tanácsot adni? - Többet szenvedünk képzeletben, mint a valóságban – ismételte meg Ábel. – Érzed, mi ennek a valódi értelme? Sok...

 Három nap a paradicsomban – Második nap: az eszmélés – A paradicsom vöröslő valósága komisz börtönként ölelte körül foglyát, Paul F. Barberyt. Legalábbis a férfi tömlöcnek érezte, keserű büntetésnek. Csak épp abban nem volt biztos, mit követett el és ki ellen. Miután az első nap mély letargiába süllyedt, mely végül álomba nyomta, egyre kevésbé érezte valós lehetőségnek a szabadulást. Önerőből nem ment, ötlete pedig nem akadt, ami segíthetné lebontani a gyümölcshús-falat. Így gondolatai egyre inkább afelé kezdtek terelődni, miként tudna hosszútávú életre berendezkedni e túlméretezett bogyótermésben. Töprengés közben önkéntelenül is majszolta a paradicsomot. Erről rövidesen eszébe jutott, hogy élelemkészletei meglehetősen egyoldalúak és végesek. Ha az új otthonát jelentő paradicsomot teljes egészében feléli, akkor… Akkor szabad leszek! – kapott erőre újfent benne a remény. Nincs más dolgom, mint utat rágni magamnak a külvilág felé. Ha elég éhes vagyok, csupán kettő-három étkezés, és...

Három nap a paradicsomban – Első nap: az ébredés – Paul F. Barbeny egyik reggel arra ébredt, hogy egy paradicsomban fekszik. A hideg, nedves termés leve egészen átáztatta  pizsamáját, az egyik mag pedig olyannyira megnyomta oldalát, hogy csupa kék-zöld folt lett. Lókergette-ebugatta – gondolta. Hogy kerültem én ide? Kiváló kérdés volt, merre nem látszott érkezni felelet. Paul azonban nem akarta annyiban hagyni. Racionális ember volt, akit nem lehet csak úgy hipsz-hopsz begyömöszölni egy paradicsomba. Hát hova fajulna így a világ? Gondolatban végigjárta előző napját. Aznap reggel normálisan kelt (az ágyában, nem holmi túlméretezett bogyóban!), szokása szerint fél nyolcra munkahelyére ért, dolgozott délutánig, majd este váltott pár szót feleségével és gyermekeivel, aztán sportot nézett és sört ivott, utána… Megakadt egy pillanatra. Eszébe jutott, hol tért el a hőn szeretett egyformaságtól a tegnap rutinja. A feleségével folytatott beszélgetés nem egészen hétköznapira sikerede...