Cserni András szerzői felülete

  Egérutakon – Egy történet az Egér Királyságból – Cinta Szin-da Fahu, az egerek harmadrendű felderítője töprengve állt az alagutak elágazásánál. Két lehetőség állt előtte, és a világért se jutott dűlőre, melyiket válassza. Mióta az eszét tudta, rótta ezeket a vájatokat. Az Avilág nagy része már elfelejtette, de az egerek járatrendszere behálózta egész Mistariát. Mindent láttak, mindent hallottak. Egy időben ezt a tudást megosztották egyesekkel, de a Tanács megerősödésével egyre kevesebben kértek ebből. Manapság jószerivel csak azért informálódtak, hogy képben maradjanak a történésekkel. Cinta egy ilyen ismeretszerző körútról hazatérőben bizonytalanodott el az egyik elágazásnál. Jobbra tartva egy hosszú, kanyargós út vár rá hazáig. Bal felé jóval rövidebb, ám a fáma szerint kígyók tanyája. Nem a legbiztonságosabbnak mondott ösvény. Kellően kimerült azonban, hogy hosszas tépelődésbe merüljön. A felderítő megrázta bajszát. Végérvényben arra jutott, hogy rövidebb vagy sem, ő ...

  A kereskedő különös éjszakája – Philemon Wertener története – Hűvös, metsző szél süvített végig a tájon, fel-felkapta a frissen hullt porhavat, táncoltatta a pelyheket a levegőben, mintha apró tündérek volnának. Az eget ónszürke, testes fellegek sötétítették el, a napnak akkor se sok esélye lett volna átsütni rajtuk, ha nem hanyatlott volna már a látóhatár alá. Kemény, fogcsikorgató téli éjszaka ígéretét hordozta a természet. Philemon Wertener összébb húzta prémsubáját. Becses portékával megpakolt szekér ide vagy oda, kezdte bánni, hogy nem hallgatott a szántóvetőre, aki azt tanácsolta, ne vágjon már neki a Meredély-hegységnek, korán esteledik, az utak veszélyesek ilyenkor. A farkasoktól nem annyira tartott, az út, amelyet kinézett magának, megkerülte az ordasok királyságát, bízott benne, ennek fényében nem támadnak rá. A csontig hatoló hideg és a hóvihar eshetősége annál inkább aggasztotta. Meregette nagyon a szemét, látszik-e nyoma emberi tevékenységnek, az alkony és a ...

  A kormányzó felemelkedése – Egy történet Varjúfészekből –   Laurent Zyork, Varjúfészek elöljárói tanácsának elnöke a tükörképére meredt. Komor tekintete nem ragadt meg elegáns ruházatán, mint általában. Túl sok gond nehezedett a vállára, hogy efféle apróságoknak nagy jelentőséget tulajdonítson. Az elmúlt hónapokban sorozatosan érkeztek a csapások, baj bajt követett. A télvíz megrongálta az öreg, rossz állapotú utakat, így dél felől nem tudtak többé eljutni a partiába a kereskedők – csak a legbátrabbak vállalkoztak rá, s ők se mind értek el a messzebbi városokba. Alapanyagok híján megbicsaklott az ipar, egyes áruk hiánycikké váltak, ami elégedetlenséget szült, a piaci bevételek csökkenése miatt pedig több város és előkelő megadóztatta a fennhatósága alatt élőket. Recsegett-ropogott az eddig szilárd hatalom, egyre több városvezető és családfő aggódott a jövője miatt. Addig-addig szőtték a szót, míg végül a Zordon-Perem Partia kormányzója, Carolus Aratork egyeztető ülés...

  A hatalom hívása – Arnold Tork története –   – Mi tesz naggyá egy embert, Arnold? – hangzott el a vén tanítómester kérdése. A Tork-család legénykorú sarja szálegyenesen, nyugodtan ült helyén. A nádpálca sújtásai és a pofonok belénevelték, hogy jól rejtse el valódi érzéseit s véleményét. Aki ránézett, azt hihette, érdeklődve issza a bölcs öreg szavait. Valójában egyáltalán nem érdekelte mindaz, amire az apja, Deines Tork parancsára okította. Egyedül a hadakozás, a fegyverforgatás izgatta a lánglelkű ifjút. – A tettei? – Ne kérdezz, felelj! – mordult rá az öreg. – És fejtsd ki jobban a válaszod! – Az ember attól lesz nagy, hogy sokan hallanak róla, dicsérik, emlegetik, erényeit elismerik. Ehhez pedig megfelelő tettek kellenek. Hadi sikerek, gazdag földek és bányák okos kihasználása, példamutató élet. – Ostoba vagy. Amiket mondasz, nem elegek. Mindezt elérheted, gazdag leszel, sikeres, talán elismert, de elfelejtik a neved, amint távozol a Másvilágra. Igazán naggy...

  A garabonciások csatája – Egy történet Öregtárnából –   A hajnali égalja sötétvörös színt öltött. Az alvadó vért juttatta azok eszébe, akik korán keltek, s megpillantották. A halál sok ajtón fog ma kopogtatni, s erőszakkal ragadja magához, akit vinni akar – gondoltak sokan az ismert mistariai babonára. Nem alaptalanul. Két sereg nézett egymással farkasszemet a Zordon-fennsík egyik lakatlanabb részén. Hetek óta tartó feszültség kényszerítette egymással szembe a hadakat. Az egyik dombon várakozók a Mator-család zöld gyíkkal díszített zászlaját emelték a magasba, a környék egyetlen városa, Öregtárna előtt gyülekező Kertensky-zsoldosok pedig a két nyíllal átlőtt alma jelképét emelték a magasba. A két, kisebb befolyással bíró előkelő család között elmérgesedett egy területi vita. Képtelenek voltak dűlőre jutni, melyiküket illeti Öregtárna, s az azt övező, bányakincsekben gazdag vidék. Az egyre hevesebb szóáltásokat végül tettek követték: a Kertenskyk katonákat küldtek Ö...

  A táltos unokaöccse – Kilien Kywere története – Tövisbozót, a Kywere-család központi vára nem véletlenül viselte a Kacsalábon forgó palota becenevet. Az aranygriff gyermekei közt sok táltos, sámán, vajákos és más varázstudó akadt. Nem volt kivétel az az ősük sem, aki Tövisbozótot építtette. Megbűvölte a köveket, melyek oly könnyűek lettek, hogy megtartotta őket egy vén, göcsörtös, madárlábra emlékeztető fa, viszont erősek, hogy ellenálljanak a támadásnak. Így nem kellett kiirtani a környező erdőket, amit a természet azzal hálált meg, hogy elrejtette a Kacsalábon forgó palotát azok elől, akik ártó szándékkal közeledtek hozzá. Szép dolgokra képes a mágia, igaz? Kilien Kywere, az aranygriffes családfő egyetlen fia is így gondolta. Legendás tetteket végrehajtó elődeiről szóló történeteken nevelkedett. Táltosok, akik állatkirályokkal szövetkeztek ellenségeik legyőzésére, boszorkányok, akik megrontották és elátkozták a családjuknak ártókat, s a legutóbbi Vadon Varázslója, Göncöl ...