Cserni András szerzői felülete

  Három nap a paradicsomban – Harmadik nap: a végszó – Minden rendszer titka, hogy meg kell érteni a működését. Ha a játékszabályokat valaki felismeri, onnantól tudja, mit kell tennie célja eléréséhez. Legalábbis ez az elmélet – a gyakorlatban olybá tűnik, ez nem érvényesül. Talán még nem fejtettük meg jól a játékszabályokat… Paul F. Barbery a harmadik nap reggelén felébredve biztosra vette, immár tisztában van gyümölcshús-börtönének játékszabályaival. Lázasan vette sorra életében elkövetett, etikailag helytelen tetteit. Felidézte gyermekkorának csíntevéseit, a lázas ifjú évek botlásait, a fogyatkozó türelem perceinek elhamarkodott szavait. Mindet alaposan végigjárta gondolatban, s megbánta – hol őszintén, hol úgy, ahogy –, ám változásnak jele nem akadt. Az aggodalom kezdte újfent maga alá gyűrni. A valóságtól elrugaszkodott helyzetet nem ismerte eléggé. Egyetlen használható ötlete kudarcba fulladt. Úgy érezte, eljött a vég. A valóság… Mi van, ha ez a probléma? Hogy túl valószerű

 Három nap a paradicsomban – Második nap: az eszmélés – A paradicsom vöröslő valósága komisz börtönként ölelte körül foglyát, Paul F. Barberyt. Legalábbis a férfi tömlöcnek érezte, keserű büntetésnek. Csak épp abban nem volt biztos, mit követett el és ki ellen. Miután az első nap mély letargiába süllyedt, mely végül álomba nyomta, egyre kevésbé érezte valós lehetőségnek a szabadulást. Önerőből nem ment, ötlete pedig nem akadt, ami segíthetné lebontani a gyümölcshús-falat. Így gondolatai egyre inkább afelé kezdtek terelődni, miként tudna hosszútávú életre berendezkedni e túlméretezett bogyótermésben. Töprengés közben önkéntelenül is majszolta a paradicsomot. Erről rövidesen eszébe jutott, hogy élelemkészletei meglehetősen egyoldalúak és végesek. Ha az új otthonát jelentő paradicsomot teljes egészében feléli, akkor… Akkor szabad leszek! – kapott erőre újfent benne a remény. Nincs más dolgom, mint utat rágni magamnak a külvilág felé. Ha elég éhes vagyok, csupán kettő-három étkezés, és kin

Három nap a paradicsomban – Első nap: az ébredés – Paul F. Barbeny egyik reggel arra ébredt, hogy egy paradicsomban fekszik. A hideg, nedves termés leve egészen átáztatta  pizsamáját, az egyik mag pedig olyannyira megnyomta oldalát, hogy csupa kék-zöld folt lett. Lókergette-ebugatta – gondolta. Hogy kerültem én ide? Kiváló kérdés volt, merre nem látszott érkezni felelet. Paul azonban nem akarta annyiban hagyni. Racionális ember volt, akit nem lehet csak úgy hipsz-hopsz begyömöszölni egy paradicsomba. Hát hova fajulna így a világ? Gondolatban végigjárta előző napját. Aznap reggel normálisan kelt (az ágyában, nem holmi túlméretezett bogyóban!), szokása szerint fél nyolcra munkahelyére ért, dolgozott délutánig, majd este váltott pár szót feleségével és gyermekeivel, aztán sportot nézett és sört ivott, utána… Megakadt egy pillanatra. Eszébe jutott, hol tért el a hőn szeretett egyformaságtól a tegnap rutinja. A feleségével folytatott beszélgetés nem egészen hétköznapira sikeredett.