Bejegyzések

A viszály vége

Kép
  A viszály vége – Egy történet a Róka Királyságból – Az Elhagyatott Erdő peremén, a fák árnyékában tárgyalóasztalt állítottak fel. Vegyes társaság ülte körül: rókák, nyulak, emberek. A levegőben tapintani lehetett a feszültséget. II. Rikmond, a Róka Király tettetett mélázással leplezte valódi érzéseit. Még nem jutott dűlőre, jó ötlet volt-e engedni annak a furcsa ötletnek, hogy egy előkelő, egy ember közreműködésével tárgyaljon békekötésről egyik legádázabb ellenségével a Nyúl Királysággal. Lopva szemügyre vette a két főkolompost. Lagopus Almondin, a nyulak egyre vénülő királya, akivel két éve áll hadban, mióta csak trónra jutott. Lassan egy évtizede húzódott e konfliktus, s azt megelőzően is rendszeres incidensek, villongások jellemezték a két királyság kapcsolatát. A Nyúl Királytól és Rikmondtól egyelő távolságra helyt foglalt középkorú férfi, Regoi Trotota e viharos viszonyra kívánt megoldást találni amódon, hogy tárgyalóasztalhoz invitálta a feleket, és vállalta egyfajta közv...

A Veszett Véreb születése

Kép
  A Veszett Véreb születése – Egy történet a Kopó Királyságból – A gazda haragos tekintettel nézte a feldúlt baromfiudvart. Kacsák, libák, tyúkok és a magkakas mind odavoltak. Amelyiket nem ragadták el a rókák, helyben tépték szét, s fogyasztották el. Pár hónapon belül másodszor. – A devla vinné el az összes vörösbundás rotrem degát – szitkozódott. Ha nem lenne az átkozott koronájuk, rögvest vasvillával eredne utánuk. Ezek bizonygatják, hogy civilizált élőlények, mert királyságuk van? Barbár állatok, mondjanak bármit. Tehetetlen dühe célt váltott, ahogy izgatott csaholás kíséretében megjelent a két kopó, anya és kölyke, amiket az első dúlás után vett. Tudta, hogy nem tipikus házőrzők, de úgy okoskodott, ha felhajtani képesek a vadat, elűzni ugyanúgy. Hogy ez nem így történt, azért csakis a két eb lehet felelős. – Mihaszna pernahajderek – dörrent rájuk, s keményen oldalba rúgta a vidáman lábához dörgölődző anyakutyát. Az szűkölt és nyüszített, kölyke riadtan hátrált. – Sele...

Egy sör, egy bor és két államtitok

Kép
  Egy sör, egy bor és két államtitok – Egy történet a Nyúl Királyságból – Lepidus Almondin, a nyulak királya megforgatta mancsában vérszínű vörösborral telitöltött poharát, miközben körülnézett. A rókáknak még nem volt nyoma. Szokás szerint késtek. Bosszantó, hogy nem erényük a pontosság – gondolta a király. Nem mintha sietős dolga lett volna, az egész napot erre a tárgyalásra szánta, ugyanakkor az ilyesfajta tapintatlanságot nem szívlelte. A másik fél azt üzente ezzel meglátása szerint, hogy nem tiszteli tárgyalópartnerét. Egyik testőre, egy hetyke fülű mezei nyúl lépett oda hozzá. – Felség, megérkezett Rudolf király és küldöttsége – mondta. – Ideje volt – kortyolt bele a borba Lepidus. – Mennyien érkeztek? – A királyon túl három tanácsadó, féltucat szolga és tizenöt testőr. Persze lehet, hogy a koronájuk ereje… – Bízzunk benne, hogy nem – szakította félbe a Nyúl Király. – Az Ősökre esküdtünk, hogy nem élünk a koronáink erejével. A testőr biccentett, majd haptákba vágta magát, s ...

Kacor király eltűnése

Kép
  Kacor király eltűnése – Egy történet a Macska Királyságból – Árokdőléspusztai Kankant (ismertebb nevén a Macskapitányt) fojtott, nem szűnő kiáltozás ébresztette mély álmából. A királyi testőrség éjfekete bundájú, középkorú parancsnoka nagyokat pislogva, bosszankodva kereste, ki zavarta meg éjszakai pihenését. Mikor tekintete megakadt két, egymásra megszólalásig hasonlító, fehér-tarka ifjú kandúron, bajusza az égnek meredt. – Nyikott és Nyivák, Sündörög várának két címzetes csirkefogója, ezúttal mit akartok? – dörögte. – Micsoda fergeteges tréfa vagy balul sikerült elgondolás vezetett olyan következményekhez, hogy meg kell szakítsam kiérdemelt szundításomat? – Kapitány úr, fontos jelentenivalónk van – vágta magát haptákba Nyikott. Kankan továbbra se bírta megszokni, hogy emberszerű testtartást lát macskától. Persze a királyi felség ötlete, hogy a korona adta kilenc életnyi erőt arra használta, minden alattvalója tudjon ember módra járni, fogni, ügyeskedni, felvirágoztatta a Macsk...

Lidércfény az éjszakában

Kép
  Lidércfény az éjszakában – Egy történet a Béka Királyságból – Enyvszerűen fekete, csillagtalan éjjel borult Mistaria déli szegletére. Az Anctis folyó mocsaras deltája veszedelmesebb volt, mint máskor. Valami embernek mégis pont ekkor vitt erre az útja, szitkozódott is rendesen. A balsorsú utazó nem sejthette, merre lép, hol van biztonságos zsombék, és merre nyeli el a láp. Az alak botorkálását egy testes varangy leste az egyik sáscsomóból. Általában nem törődött az emberekkel, főleg, ha felverik álmából. Akadt elég gondja a saját háza táján. De ennek a férfinek a hangja ismerősnek tűnt. Mintha találkozott már volna vele… Rövidesen rájött, kit sodort útjába a sors. Sámán volt az illető, a környéken él. Vele kellett a minap megvitatnia Onga király nevében az azévi szúnyoggyérítés részleteit. Úgy tudta eddig, a Tanács küldte, s már rég visszatért Capitrexbe. Ennyire eltévedt volna? Már azon volt, hogy megszólítja, mikor a vaksötétben apró, ugráló fénypont gyúlt. A sámán meg...

Tedd, amit kell!

Kép
  Tedd, amit kell! – Egy történet a Sas Királyságból   – Nagra, az ifjú békászó sas némán állt őrhelyén. Pár hete fejeződött be kiképzése, immár a királyi testőrség tagja volt – a legfiatalabb a Sas Királyság történetében. Épp ezért akart tökéletes teljesítményt nyújtani, hogy bebizonyítsa, zsenge kora ellenére ér annyit, mint tapasztalt, öreg társai. Mióta a tojásból kibújt, arra készült, hogy az őrség tagja lehessen. Együtt akart szárnyalni a Sascsúcs legbüszkébb és legerősebb, mindenki által megbecsült lakóival. Fittyet hányt azok okoskodására, akik azt hajtogatták, ez a hivatás felesleges, hisz Chrysetos király mindent lát széles e világon a mágikus Sas Korona segítségével – minek őrszem neki? Nagra erre mindig azt felelte, hogy az uralkodónak más dolga is akad, mint a koronával fürkészni a messzi határt. Az őrség megkönnyíti a dolgát, s távol tartja az esetleges betolakodókat. Mondjuk aki ide feljut, azt nem állítja meg pár éles csőr és karom – gondolta Nagra. Királ...

A kereskedő különös éjszakája

Kép
  A kereskedő különös éjszakája – Philemon Wertener története – Hűvös, metsző szél süvített végig a tájon, fel-felkapta a frissen hullt porhavat, táncoltatta a pelyheket a levegőben, mintha apró tündérek volnának. Az eget ónszürke, testes fellegek sötétítették el, a napnak akkor se sok esélye lett volna átsütni rajtuk, ha nem hanyatlott volna már a látóhatár alá. Kemény, fogcsikorgató téli éjszaka ígéretét hordozta a természet. Philemon Wertener összébb húzta prémsubáját. Becses portékával megpakolt szekér ide vagy oda, kezdte bánni, hogy nem hallgatott a szántóvetőre, aki azt tanácsolta, ne vágjon már neki a Meredély-hegységnek, korán esteledik, az utak veszélyesek ilyenkor. A farkasoktól nem annyira tartott, az út, amelyet kinézett magának, megkerülte az ordasok királyságát, bízott benne, ennek fényében nem támadnak rá. A csontig hatoló hideg és a hóvihar eshetősége annál inkább aggasztotta. Meregette nagyon a szemét, látszik-e nyoma emberi tevékenységnek, az alkony és a ...